Egyet előre, egyet hátra – képes beszámoló a Balaton Sound 2019-ről

Itt a július, itt a Balaton Sound. A prémiumfesztivál az elmúlt 10 év alatt a Balaton egyik legmeghatározóbb jelenségévé nőtte ki magát – a mi kis kapunk a nagyvilágnak, ahol megmutathatjuk, hogy tudunk nemzetközileg elismert fesztivált csinálni.  Meg amúgy van egy gyönyörű tavunk, de ez általában csak zárójelben jelenik meg.

Kezdjük a lényeggel: a Sound idén is szállítja a kötelezőt: a fiataloknak és az erre fogékonyaknak nagyszerű, életre szóló élményt, a legnagyobb sztárokkal, látványos bulik közepette. Mindenki boldog, mindenki a legszebb ruháját kapja magára és végtelen szelfivel ajándékozza meg Mark Zuckerberget az Instagramot.

Azt se lehet letagadni, hogy tizensok évvel az első Sound után még mindig hatalmas élmény napközben a parton kipihenni egy átbulizott éjszakát. Ha olyan kedved van, csobbanhatsz egyet, elmehetsz gyúrni, szeletelhetsz egész nap vagy végigjárhatod a programos helyszíneket a Magyar Autóklubtól kezdve egészen Paks 2ig(!!).

Persze az evést-ivást nem úszod meg olcsón, de az utóbbi években az ország vendéglátása felkúszhatott a prémium szektorba, mert szinte már “átlagos” árakkal találkozhatunk. A sör 750 (és 5 deci!!) – még a végén a Sound-ra meg a Restibe jár mindenki alapozni.

A helyszínekből kevesebb lett és azok is változtak. Ez akár együtt járhatott volna némi letisztultsággal, de ez csak részben valósult meg, inkább katyvasznak tűnt a dolog. Megjelent a Belgian (!) stage, biztos a sok belga miatt. Az Elrow színpad maradt és nagyon kitett magáért látványban, nyoma sincs a két évvel ezelőtti közröhejnek.

A Jager és a TCL hozta a kötelezőt, viszont a Rádió 1-re jobb nem fecsérelni szavakat. Bámulatos, hogy a falunapos stage-üknek a mai napig bérelt helye van. A Dreher arénába beterelték a magyar előadókat, így aztán volt olyan este, amikor a Wellhello után Nervo jött, némi ugrással a műfajok között. Hogy ez miért volt jó, az számomra rejtély maradt.

Mindenki fontos

Újdonság idén a végtelen mennyiségű VIP helyszín. Egy a nagyszínpadnál, a tavalyi tomorrowland mintájára cirkuszos témával megspékelve, ahonnan a plebs-et felüljárón elkerülve át lehet sétálni a fontos emberek beachére. Egy az Elrow színpadnál, egy pedig a Dreher arénánál – gyakorlatilag nehezebb a rendes bejáratot megtalálni a helyszíneknél. Ötletes mindegyik, és láthatóan erre fektették messze a legtöbb hangsúlyt.

Az égben polipok repkednek, tűzijáték és látványos showelemek az összes sarkon – szóval van itt minden, amit manapság elvár az ember egy nagy fesztiváltól. Ilyen szempontból semmiben nem kell szégyenkeznie, megállja a helyét a közép-európai mezőnyben egy Ultra Croatia vagy Untold Festival mellett. Ha viszont az árversenyt nézzük, csúnyán lemaradtunk: az Untold 170 eurós bérlete Robbie Williams-szel köröket ver a Sound 79 ezres belépőjére. Úgy tűnik  a Sound a prémium VIP érzésének kibővítésével válaszol erre – reméljük helyesen.

Fájdalmas pont továbbá, hogy – bár a szervezők lépten-nyomon hangsúlyozzák – szinte alig jelenik meg a Balaton mint plusz a fesztivál területén. Miért nem lehet erre egy vizes témát felépíteni tomorrowland-et majmoló dzsungel meg cirkusz helyett? Vagy miért nem lehet helyi gasztronómivál, kultúrával  feltölteni legalább egy kis szegletét a Soundnak? Ha a rendszerváltozás befért a programok közé, ahol Pozsgay Imre és Horn “egyedülvagyunktibor” Gyula bukkant fel a nagyszínpad kijelzőjén egészen szürreális látványt nyújtva, akkor ennyi igazán elférhetne még mellettük.

A fellépőkel ugyanis ma már nehéz újat mutatni (fogadjunk jövőre a Chainsmokers, Marshmello, Armin van Buuren, Dimitri Vegas Tieso ötösből legalább 3 megint eljön), viszont a helyszín, a környezet mellőzése kihagyott ziccer. Ezt elvileg a rendezők is látják, de nem mernek látványosat lépni ebbe az irányba. Addig marad nekünk a most már economy- és business class-ra szétbontott közönség, a csápolás meg a sztárparádé.

 

Mást is érdekelhet? Oszd meg velük!
Hasonló jóságok: